Ezekre a betegségekre jár a leszázalékolás

A “rokkantnyugdíj” vagy “leszázalékolás” kifejezések már a köznyelvben élnek, de a jogi terminológia az elmúlt években új fogalmakat vezetett be. Ilyen például a “megváltozott munkaképesség”, “komplex minősítés”, “rehabilitációs szolgáltatás”, valamint “rehabilitációs és rokkantsági ellátás”. Lássuk, pontosan mit takarnak ezek a fogalmak, milyen egészségkárosodás esetén járnak, és milyen feltételekkel.

Miért fontos ismerni ezeket a fogalmakat?

A “leszázalékolás” helyett ma már a “megváltozott munkaképesség” kifejezés használatos. Az egészséges ember alapvetően 100%-os egészségi szinten áll, azonban súlyos fogyatékosság, betegség vagy baleset esetén az egészségügyi állapot visszaesik. Ezután minősül megváltozott munkaképességű személynek. Az ilyen személyeket tovább lehet kategorizálni rehabilitálható és nem rehabilitálható csoportokra.

Az előző ellátások, mint a “rokkantsági nyugdíj” vagy “átmeneti járadék” megszűntek. 2012 óta a “rehabilitációs ellátás” és a “rokkantsági ellátás” jár a megváltozott munkaképességű személyeknek. Lássuk, milyen betegségre jár a leszázalékolás, azaz milyen egészségkárosodás esetén minősül valaki megváltozott munkaképességűnek, és milyen ellátások járnak ezekkel.

Mit jelent a “megváltozott munkaképesség”?

A megváltozott munkaképességű személyek esetében fontos szerepet játszik a “komplex minősítés”. Ez egy speciális szakértői bizottság által végzett vizsgálat, amelynek célja az érintett egészségi állapotának, rehabilitálhatóságának, valamint a szükséges rehabilitációs szolgáltatásoknak és időtartamának megállapítása. A komplex minősítés során az embert szociális és foglalkoztatási szempontok alapján vizsgálják, valamint meghatározzák a rehabilitáció szükségességét.

A komplex minősítés elengedhetetlen annak érdekében, hogy valaki megváltozott munkaképességű személyként legyen nyilvántartva. Ennek eredményeként jogosulttá válik a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokra és szolgáltatásokra.

Az egészségügyi minősítés kategóriái

Az ember egészségi állapota alapvetően 100%-os. A komplex minősítés során az egészségi állapot alapján kategorizálják az embereket, és ennek megfelelően kapják meg a juttatásokat és ellátásokat. Az alábbiakban bemutatjuk a kategóriákat és azok jellemzőit:

• “B1” kategória: 51-60%-os egészségi állapot, rehabilitációval a foglalkoztathatóság helyreállítható.
• “B2” kategória: 51-60%-os egészségi állapot, de nem javasolt a foglalkoztatás egyéb körülményei miatt.
• “C1” kategória: 31-50%-os egészségi állapot, tartós foglalkozási rehabilitáció szükséges.
• “C2” kategória: 31-50%-os egészségi állapot, de nem javasolt a foglalkoztatás egyéb körülményei miatt.
• “D” kategória: 1-30%-os egészségi állapot, csak folyamatos támogatással foglalkoztatható.
• “E” kategória: 1-30%-os egészségi állapot, önellátásra részben vagy egyáltalán nem képes.

A rehabilitációs ellátás

A fent említett kategóriák alapján az emberek jogosultak a rehabilitációs ellátásra, amely lehet pénzbeli támogatás vagy más szolgáltatások. Az ellátás típusát az egészségi állapot és a rehabilitálhatóság is befolyásolja.

• B1 kategória: A minimális összeg a havi 38.960 Ft.
• C1 kategória: A minimális összeg a havi 51.945 Ft.

A rokkantsági ellátás/járadék

A rokkantsági ellátás ugyanúgy kategorizált, mint a rehabilitációs ellátás. Az egészségi állapottól függően az emberek jogosultak különböző összegű ellátásokra.

• B2 kategória: A minimális összeg a havi 38.960 Ft.
• C2 kategória: A minimális összeg a havi 58.440 Ft.
• D kategória: A minimális összeg a havi 64.930 Ft.
• E kategória: A minimális összeg a havi 71.425 Ft.

A rokkantsági járadék különleges esetekben jár, azoknak, akiknek már fiatal korban (25 éves kor előtt) súlyos egészségkárosodásuk volt.

Ezeken kívül további ellátások és juttatások is járhatnak a megváltozott munkaképességű embereknek, mint például az ápolási díj. A fenti információk segítenek megérteni, hogy milyen ellátások járnak azoknak, akik egészségi állapota miatt megváltozott munkaképességűek.

LESZÁZALÉKOLÁS MENETE