Élelmiszerhiány várható az Egyesült Királyságban
A heves esőzések valószínűleg alacsony termést okoznak Nagy-Britanniában és Európa más részein, a marokkói aszály pedig az importot sújtja
Mely élelmiszerek vannak veszélyben az Egyesült Királyságban?
Az Egyesült Királyság élelmiszerhiánnyal és áremelkedéssel néz szembe, mivel az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárás alacsony hozamokat eredményez a gazdaságokban itthon és külföldön egyaránt.
A rekord mennyiségű csapadék miatt az Egyesült Királyság számos részén a gazdálkodók nem tudtak növényeket, például burgonyát, búzát és zöldséget ültetni a kulcsfontosságú tavaszi szezonban. Az elültetett növények rossz minőségűek, részben rothadó a talaj.
A tartósan csapadékos időjárás a bárányok magas elhullási arányát is jelentette az Egyesült Királyság dombvidékein, miközben néhány tejelő tehenet nem sikerült fűre terelni, vagyis kevesebb tejet fognak adni.
Mezőgazdasági csoportok szerint az Egyesült Királyság jobban függ majd az importtól, de a hasonlóan nedves körülmények az európai országokban, például Franciaországban és Németországban, valamint a marokkói szárazság azt jelentheti, hogy kevesebb élelmiszert kell importálni. A közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy ez az élelmiszer-infláció növekedéséhez vezethet, ami magasabb árakat jelenthet a szupermarketekben.
Tom Bradshaw, a National Farmers’ Union elnöke szerint a piacok „összeomlottak”, mivel a gazdálkodók nem termelnek élelmiszert a büntető körülmények között. Azt mondta: “Idén sokkal több terméket fogunk importálni.”
Az egyik nagy kiskereskedő szerint a burgonya nagykereskedelmi ára éves szinten 60%-kal nőtt, mivel a termés nagy része elrohadt a földben.
A burgonyaellátást az is befolyásolta, hogy a tavaly beültetett terület 10%-kal csökkent, mivel a gazdálkodók kevésbé időjárásfüggő és pénzügyileg biztonságosabb növényekre váltottak. Iparági bennfentesek azt mondták, hogy az idei évben további 5%-os visszaesésre számítanak az ültetésben.
Jack Ward, a Brit Termelők Szövetségének vezérigazgatója a következőket mondta: „Aggodalomra ad okot, hogy a jövőben soha nem lesz olyan [burgonya-mennyiségünk], mint a múltban.”
Elmondta, hogy a nagykereskedelmi árak túl alacsonyak ahhoz, hogy a gazdálkodók elegendő bevételt termeljenek ahhoz, hogy megbirkózzanak a magas üzemanyag-, munkaerő- és gépköltséggel, valamint az éghajlatváltozás hatásaival. “Nem vagyunk jó helyzetben, és ez 100%-ban nem fenntartható.”
A talajban hagyott és az átázott talaj által is érintett sárgarépa és paszternák készletei is jóval alacsonyabbak a szokásosnál, ami felfelé nyomja az árakat.
Martin Lines, a Nature Friendly Farming Network vezérigazgatója a következőket mondta: „Az Egyesült Királyságban az idei év hatása jelentősen érinti a burgonyát és a salátatermést. A gazdálkodók már most is csúszásokkal szembesülnek az ültetésben, sok tábla rossz állapotban van. Ha egyáltalán megtörténik az ültetés, akkor valószínűleg késő lesz, ami a következő télen gyökérzöldség- és burgonyahiányhoz vezethet.
„Néhány gazdálkodó teljesen felhagyott az ültetés tervezésével, ehelyett úgy döntött, hogy parlagon hagyja a táblákat, vagy alternatív növényekre vált. Ez búzában, árpában és hüvelyesekben is hiányt okozhat, mivel a szezon késése és az alacsony előrejelzési árak miatt jelenleg veszteséges a termesztés.
Guy Singh-Watson, a Riverford biozöldségdobozokat gyártó cég alapítója elmondta, hogy eddig „gyakorlatilag nem ültetett zöldséget”. “Néhány túlnőtt növény nem tud tovább várni, hogy a talajba kerüljön, ezért árkába kell vetni őket.”
Míg a kiskereskedők gyakran az importhoz fordulnak, hogy kitöltsék a polcok hiányosságait, a gazdálkodók Európa-szerte hasonlóan nehéz évkezdést élnek át, nehézségekkel küzdenek a téli és a tavaszi növények vetése miatt.
Franciaországban 2020 óta a legrosszabb a búzatermesztési szezon kezdete a hideg, nedves időjárás közepette, miközben a marokkói gyümölcs- és zöldségtermelést az aszály sújtja. Marokkó második legnagyobb víztározója kiszáradt, ami azt jelenti, hogy a növények öntözése nehéz lesz.
Amber Sawyer, az Energy and Climate Intelligence Unit elemzője szerint tavaly az Egyesült Királyság paradicsomának csaknem egyharmada, a málna és a kelbimbó több mint kétharmada Marokkóból származott.
„Ahogy az éghajlatváltozás súlyosbodik, az élelmiszer-ellátási láncainkat fenyegető veszélyek – itthon és a tengerentúlon egyaránt – növekedni fognak” – mondta Sawyer.
A tudósok szerint ez csak a kezdete az élelmiszer-ellátási láncot ért megrázkódtatásoknak, amelyeket a klímaromlás okoz.A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan a kibocsátás csökkentésére irányuló gyors intézkedések nélkül a fosszilis tüzelőanyagok égetésének megszüntetésével.
Dr. Paul Behrens, a holland Leideni Egyetem környezetváltozással foglalkozó docense a következőket mondta: „Mindannyian rendkívül aggódnunk kell. Mindent meg kell tennünk a kibocsátás csökkentése érdekében, miközben átalakítjuk élelmiszerrendszerünket.”
Hozzátette: „Ha nem… hatalmas zűrzavarra és emelkedő árakra számítok a következő 10-20 évben. Amikor az élelmiszerárak spiráloznak, mindig politikai instabilitásra számítunk. Szeretném, ha az emberek megértenék, milyen sürgős éghajlati veszély fenyegeti rövid távú élelmiszerbiztonságunkat.
„Szerencsére számos módot ismerünk arra, hogyan tehetjük ellenállóbbá az élelmiszerrendszert, miközben csökkentjük az élelmiszer-kibocsátást. A magas jövedelmű országokban a legnagyobb lehetőség a húsfogyasztás csökkentése és az, hogy több növényt fedezzünk fel étrendünkben.”
Szólj hozzá!